Glattfelder Béla magyar európai parlamenti képviselő szerint elfogadhatatlan minden olyan uniós és magyar törekvés, amely az akác fafajok telepítését akadályozza, azok hatósági üldözéséhez vezet, vagy kiirtásukat célozza. Múlt heti nyilatkozatában kiemelte a faj méztermelésben betöltött szerepét, sőt környezetvédelmi szempontból is előnyösnek vélte a fafaj telepítését. Időközben több magyarországi erdészeti és méhészeti szakmai szervezet állt ki a nyilatkozat mellett.

Az Észak-Amerikából származó, hazánkban mintegy háromszáz éve ültetett fehér akác előnyös tulajdonságai közismertek, gazdasági és társadalmi jelentősége vitathatatlan. Nem feledkezhetünk meg azonban arról sem, hogy az akác termesztése súlyos természetvédelmi hátrányokkal jár. Az akác nitrogént és más fajokra nézve mérgező vegyületeket juttat a talajba, amelynek vízháztartását is jelentősen megváltoztatja. Ezért „üresek” az akácosok – bodzán, csalánon és néhány egyéb növényen kívül minden őshonos növény eltűnik alóla, a hozzájuk kapcsolódó rovar- és madárvilággal együtt. Éppen ezért komoly gondot jelent, hogy az akác jelenleg Magyarországon a legelterjedtebb fafaj, erdeink csaknem negyedét alkotja, termesztési területe folyamatosan növekszik. Az akác ráadásul gyors terjedő képességével ott is megjelenik, ahová nem szándékosan ültették, ezáltal lerontja az őshonos fafajokból álló erdeinket is – főként az alföldi tölgyeseket, de elözönli az Európai Unión belül csak a Pannon régióra jellemző gyepeket is. Védett területeken igen költséges a védekezés ellene, amelyre évente sok száz millió forintot költünk, elsősorban uniós forrásból. Az akác telepítése a klímaváltozás mérséklése szempontjából is kifogásolható, mivel jóval alacsonyabb fatömeget hoz létre, mint például az őshonos fafajok alkotta tölgyerdő.

„Európában hazánk az egyik legtöbb akácossal rendelkező ország. Változatos, honfoglalás kori tájaink helyét ma ültetvényszerű, telepített akácosok foglalják el, amelyekben nem képes megélni az őshonos növény- és állatvilág. Az akác jelenléte, spontán terjedése a természeti területeken jelentős és egyúttal költséges problémát jelent – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdővédelmi Programjának vezetője. Természetvédelmi szempontból elfogadhatatlan, hogy a telepítését sehol ne korlátozzuk. Erre különösen az állami, védett területeken van alapvető szükség – hangsúlyozta a szakember.

A WWF Magyarország álláspontja szerint nem szükséges változtatni a jelenlegi, a törvényeinkben is rögzített alapelven, mely szerint védett területen új akácosok telepítése nem megengedett. Védett területeken kívül ugyanakkor lehetőség van a fafaj termesztésére, amelyhez jelentős uniós támogatás is igényelhető. Az akácot hasznosító erdőtulajdonosok, méhészek számára jó lehetőségeket biztosít a hazai szabályozás, ám ennek fellazítása a társadalomra nézve felelőtlen, természetvédelmi szempontból rendkívül káros visszalépés lenne.