Ha éppen most költöztünk be új otthonunkba, amelyhez egy kertet is kaptunk, elkezdhetünk azon gondolkodni, hogy szeretnénk a kertet beültetni. Egy üres kertből egy gyönyörű virágzó oázist létre hozni nem egyszerű feladat, az első és talán legnehezebb feladatunk az ásás, talajforgatás, gyomlálás.

Már februárban, ha a talaj nem fagyos elkezdhetjük a talajt felásni, és kiszórhatunk komposztot, vagy érlelt istállótrágyát, amely nagyban javítja a talaj szerkezetét, és biztosítja a növények számára a megfelelő tápanyagot.

Tervezzük meg előre hogy milyen növényeket szeretnénk ültetni, kertünk haszonkert lesz ahol zöldségeket és gyümölcsfákat szeretnénk nevelni, vagy inkább a pihenést és kikapcsolódást biztosítja, és a dísznövények, valamint a pázsit játszik főszerepet.

Bármelyiket is választjuk szükségünk lesz egy növényállományra. Tavasszal a kertészeti áruházak számtalan előrehajtatott palántát kínálnak, amelyeket csak ki kell ültetnünk a kertbe (és öntöznünk), majd gyönyörködhetünk a növekedésükben.

De ha nem szeretnénk sok pénzt költeni a növényekre, válasszuk a magvetést.

Ha figyeljük az áruházak akcióit, általában februártól elkezdik hirdetni a vetőmagokat, gyakran 35 Ft és 90 Ft között vásárolhatunk dísznövény, fűszer és zöldség vetőmagokat. Egy csomag vetőmagból akár 10-20 tő növényt is hajtathatunk.

Február elején már vethetjük a retket, a madársalátát, borsót, sárgarépát, petrezselymet, spenótot, vagy a fejes salátát. Ezek a növények 10-15 fokon is csírázásnak indulnak, tehát egy hűvös konyhaablakban, vagy egy fűtetlen világos folyosón is nevelhetjük a magoncokat. Érdemes a csomagolás hátulján elolvasni az útmutatót, mert itt feltüntetik az adott faj magvetésének időpontját.

A paradicsom, paprika és melegkedvelő dísznövény magokat elég, ha március közepétől vetjük el, mert ezek a növények csak 15-18 fokon kezdenek el csírázni.

A magvetéshez érdemes laza jó vízáteresztő képességű földet választani, ma már kapható speciális palántanevelő virágföld, ha ez nincs, keverjünk a földhöz némi perlitet vagy kevés tőzeget, illetve homokot.

A magvetéshez használhatunk mini hajtató tálcákat, ezekkel tavasszal találkozhatunk kertészeti áruházakban, de ha nem szeretnénk erre pénzt költeni, ültessük a magokat tojástartóba, vagy akár WC papír gurigába, mert később a palántákat ezekkel együtt ültethetjük ki a kertbe, hiszen mindkettő lebomlik.

A csírázási időszakban gondoskodni kell a megfelelő páratartalomról, és mérsékelten, de tartsuk mindig nedvesen a földet.

A víz mennyisége nagyon fontos, mert ha túl száraz a talaj, a magok nem tudnak fejlődésnek indulni, ha pedig túl nedves a magoncok rothadásnak indulnak, és megdőlnek. A frissen elvetett magok földjét elég egy szobai permetezővel jó alaposan átnedvesíteni, így a magok nem mosódnak ki az edényből.

A megfelelő páratartalomról úgy tudunk gondoskodni, ha a hajtató edényt vagy cserepet letakarjuk üveg vagy műanyag lappal, vagy lefóliázzuk, de érdemes ezt rendszeresen eltávolítani, hogy szellőzni tudjanak a palánták. A kikelt és legalább két három levélpárral rendelkező magoncokat, érdemes átültetni egy nagyobb cserépbe, mert ahogy fejlődnek egyre több helyre lesz szükségük és egymást fogják elnyomni.

A magoknak eltérő időszakra van szükségük, amíg kiültetésre alkalmas palánta fejlődik belőlük, a salátáknak, reteknek kb. 5-6 hét szükséges, míg a paradicsomnak és paprikának gyakran 8 hétre is szüksége van. Ezeket érdemes márciusban elvetni, hogy májusra ki tudjuk őket ültetni a kertbe.

Egy kis munkával pár zacskó vetőmaggal, néhány tojástartóval, akár egy egész kertre való növényállományt elő tudunk állítani, fillérekből.

Találkozz velünk a @GardenExpo 2024 kerti életmód kiállításon március 22-24. között! Csatlakozz a hivatalos eseményhez, és értesülj első kézből a legújabb kerti trendekről és izgalmas újdonságokról! Kattints ide!