Már a tavaly nyáron is kevés volt a természetes csapadék, de az idei év tényleg katasztrófa közeli állapotokat hozott a kerteknek. Siralmas a helyzet még ott is, ahol fúrt kút van, vagy ahol esővíz gyűjtők vannak elhelyezve a kertekben. Megmutatom, én hogyan harcolok a klímaváltozás ellen a kertben.

Gyerekkorom emlékei között szerepelnek azok a nyári időszakok, amikor ugyan volt 40 C fokhoz közeli hőmérséklet, de rendszeresen jöttek a nyári viharok, így mindig volt természetes csapadék. Emlékszem, amikor az óriás méretű görögdinnyét a kádban hűtöttük le hideg vízben, nyáron nem volt olyan hét, hogy ne lett volna egy finom lecsó terítéken, hiszen fillérekért vettük a paradicsomot és a paprikát, vagy amikor kint játszottunk egy nyári eső után a pocsolyákban.

Most felnőtt fejjel, nem tudom a gyermekemnek megmutatni milyen jó móka nyáron a pocsolyákban ugrálni, télen pedig már lassan a hógolyózásról és a szánkózásról is le kell mondani. A zöldségek, gyümölcsök ára az egekben, egy nagyobb görögdinnye 5-6000 Ft-ba is kerülhet, míg a paradicsom és a paprika ára már nyáron sem csökken, így kevesebb a lecsó, és a befőzés is.

Ijesztő mértékben változik a klímánk, és ezt a kertészkedés során látványosan is tapasztalom.

Tavasszal később kezdődik az ültetési időszak, hiszen gyakran még március végén is gyakoriak az éjszakai fagyok, a májusi eső késik, így vannak olyan növények, amelyeket csak június elején tudtam elültetni. Igaz cserébe október végén, november elején még virágba borulva pompáznak a muskátlik és a leanderek a teraszon. Egyre később viszem be teleltetni a murvafürtöt, a leandert már két éve kiültettem a kertbe, így télen is kint marad, míg a véletlenül kint hagyott dália gumó simán áttelel kint a kertben is.

De a legnagyobb gond a nyári aszály, amelyhez társul a tartós 35-38 C fokos hőmérséklet, és az alacsony gyakran 20 % páratartalom, valamint a magas UV sugárzás, amelytől szenvednek a növények, még akkor is, ha naponta locsolom és öntözöm őket.

Hogyan alakítottam át a kertemet?

Idén egy több lépcsős átalakítást terveztem meg, amelyeket ha nem is azonnal, de lépéséről lépésre megvalósítok.

Mulcsozás

Vásároltam egy barkács áruházban több zsák mulcsot, méghozzá nem fenyőkérget, hanem egy aprított fakérget, mert a fenyő kéreg nem tesz jót minden növénynek, de az aprított fakéreg nem okoz gondot. Igaz ez idővel lebomlik és komposztálódik, de addig is 4-5 cm vastagon takarja a talajt a növények körül. A mulcsozással lassítom a talaj kiszáradását, és védem a talaj felső részében lakó élőlényeket, amelyek élettel töltik meg a talajt. Mulcsozáshoz nagyon jó pl. a levágott fűnyesedék kicsit kiszárítva, vagy ha valaki tud vidéken vásárolni szalmabálát, remekül lehet vele letakarni az ágyásokat. A mulcsozással nem csak a talaj kiszáradását tudjuk megakadályozni, de kevesebb gyomnövény fejlődik ki, amelyek szintén elvonják az értékes vizet a dísznövényektől.

Új növények kerültek be a kertembe

Imádom a hortenziákat, de sajnos nem győzöm locsolni őket nyáron, és amelyik nincs teljes árnyékban, így is elájul a hőségtől. Az egynyáriak kiégnek, a muskátlik is szenvednek.  És nem csak azért, mert nem tudom őket naponta többször is locsolni, hanem a magas UV sugárzás és az alacsony páratartalom még akkor is elpusztítja a növényeket, ha bőven kapnak öntözést. Ezért új növények kerültek be a kertbe, ilyen pl. a bugás hortenzia, amely remekül bírta a nyári hőséget, és mivel levelei sokkal kisebbek, mint a kerti hortenzia levelei, így kevesebb vizet párologtatnak. De ezen kívül a leander, a cickafark, zsálya, levendula, körömvirág, begónia, szürke cipruska, napvirág, porcsinrózsa, csenkesz, bukszus, szegfű, tatárvirág és több sziklakerti évelő is került az ágyásokba.

Balkonládák

A balkonládákban és az akasztós virágtartókban maradtak a muskátlik, és egynyári virágok, ezeket naponta kétszer öntözöm, de itt is mulcsoztam, így lassabban szárad ki a talaj. A muskátlik igazi túlélők, bár nyáron most nincs rajtuk túl sok virág, mind a futó mind az álló muskátli bírja a nyári hőséget.

Fűszernövények közül a babér, a kakukkfű, citromfű, oregánó, rozmaring szintén jól bírta a nyári időszakot, ezeket ritkábban kellett öntöznöm, a paradicsom félig árnyékban, a cukkini társaságában, szintén jól vizsgáztak. Az uborka már letermett így ezt kiszedtem a kertből, és minden mást is, ami idén már nem terem, tehát olyan növényt nem locsolok, ami nem díszít vagy nem ad termést.  Kikerült a kertből többek között pl. az eper, mert túl kevés volt rajta termés, viszont egész nyáron át öntöztem. Helyette ültettem sok salátát, petrezselymet, Lestyánt, metélőhagymát. Csak olyan zöldség kerülhet be a kertbe, amely elég termést ad, ahhoz, hogy egész nyáron át megérje öntözni. Ha épp leterem a paradicsom, kiszedem és ültetek a helyére fűszernövényt, salátát, vagy spenótot, esetleg napraforgót a madaraknak őszre. Ezért hasznosak a fűszernövények, a saláták, és azok a zöldségek, amelyek többször is teremnek. A balkonparadicsom, a cukkini, Csili paprika nagyobb cserépben is jól érzi magát, ezeket át lehet nyáron helyezni egy kissé árnyékosabb helyre is, ezekből lesz kialakítva a dézsakert. A dézsába vagy nagyobb cserépben nevelt növényeket lehet mozgatni, így a nagyobb hőség idején ezeket át lehet tenni egy árnyékosabb helyre.

Áthelyezés

Egyes növényeket, amelyek nem bírták jól a tűző napot, átültettem kevésbé napos helyre, így kerültek át a hortenziák egy árnyékosabb helyre, míg a napos részekre óriás és törpe napraforgót ültettem. Az óriás napraforgó magjai ősszel a madarak kedvencei lesznek. Nyáron én gyönyörködöm benne, ősszel pedig vendégül látom a madarakat.

A kisebb cserepes növényeket összeraktam egy nagy méretű tálcára, így egymást is védik a kiszáradástól és a naptól. A dézsakert növényeit is összetoltam így árnyékot biztosítanak egymásnak, és kevesebb vizet párologtatnak. A túl vízigényes növényeket, mint pl. a menta, petrezselyem, Lestyán, bazsalikom, petúnia, díszcsalán, át lettek ültetve egy nagy méretű cserépbe, majd kevésbé napos helyre tettem őket, így kevesebb vízzel is beérik. A tűző napos helyeket csak azok a növények maradtak, amelyek kevés vizet igényelnek, és bírják a magas hőmérsékletet.

Öntözés

Korra reggel és késő este öntözök, de nem naponta, hanem inkább kétnaponta viszont ilyenkor alaposan. Tehát nem csak a felső réteget locsolom be, hanem a növények tövéhez juttatom ki a vizet, alaposan. A mulcsot úgy helyeztem el, hogy a növények töve körül hagytam egy kör alakú sávot, így az öntöző vizet közvetlenül a növények gyökeréhez tudom kijuttatni, és nem folyik el feleslegesen. A balkonládás növényeket minden nap locsolom, de ezek is mulcsozva vannak, így elég naponta egyszer meglocsolni.

Esővíz gyűjtő tartályom nincs, de nem is tudnák mit gyűjteni, de a konyhában felhasznált vizet újra hasznosítom, minden cseppnyi öblítő víz, tészta főzővíz, megmaradt tiszta víz, a kertbe kerül a növényekhez locsolásra.

A tojásfőző lé, a gyümölcsök és zöldségek mosása után megmaradt víz, a növények locsolására van felhasználva.

Sajnos sok növényről le kell majd mondanom, ilyen pl. az eper, a paradicsom, paprika, egynyári növények, de helyettük felfedeztem a cserjék világát, a sziklakerti növények szépségeit, mint pl. a varjúháj félék és a szegfűk. A napos helyre kerültek az igazi mediterrán növények, mint a leander, a murvafürt, a levendula, zsálya, cickafark, vagy a bugás hortenzia. Ezekből most új töveket is vásárolok, hogy kitöltsék az üresen maradt területeket, a zsályát pedig dugványozással szaporítom. Árnyékosabb részre lettek átültetve, a hortenziák, egynyári növények, és a vízigényes fűszer és zöldség növények.

És ami még kimaradt

Sajnos hamarosan a rózsákról is le kell mondanom, mert egész nyáron át alig van rajtuk pár virág, pedig rendszeres tápanyag utánpótlást és öntözést kapnak, menniük kell a kertből. A paradicsomról a poloskák miatt kell megválnom, mire beérik, már tele van fekete foltokkal, nyár végére pedig a poloskák lepik el.

A zöld pázsitról már régen lemondtam, de hogy mit lehet helyette használni, azt nem tudom, a műfű nyáron átforrósodik, a kavics szintén nem alkalmas, így ezt még nem tudom megoldani.

Tehát nálunk a klímaváltozás nem csak azt jelenti, hogy hogyan tudunk környezetbarát módon élni, hanem azt jelenti, hogyan tudjuk a kertet megmenteni, a következő évekre, mivel ez a nyári időjárás csak egyre rosszabb lesz előre láthatólag.

Át kell alakítani a kertet, hogy olyan növények kerüljenek be, amelyek nem csak a kevesebb csapadékot, de a magas UV sugárzást és az alacsony pártartalmat is jól viseli. Ez azért is gond, mert bár a legtöbb mediterrán növény, jól bírja a meleget, de ezek a növények magas páratartalmat is igénylik. Gondoljunk csak bele, hol élnek a csodaszép murvafürtök, leanderek, citromfák, mind a párás mediterrán vidéken. Nálunk hiába van meleg, ha nincs hozzá megfelelő páratartalom.

Egyre több fotót látni az interneten, facebookon, hogy a kutak kiszáradnak, a kukorica, paradicsom, paprika, napraforgó kiég, és hogy a legtöbb kertbarát egyre nehezebben alkalmazkodik az időjárás okozta kihívásokhoz.

De még ilyenkor sem az a megoldás, ha lemondunk kedvenc hobbinkról a kertészkedésről, mindössze ki kell alakítanunk egy olyan kertet, amely kevesebb energia és munka mellett is szép marad.

Jó kertészkedést kíván: Kertészanyu