Ha azt a feladatot kaptuk kamaszkorunkban, hogy nyírjuk le a füvet, általában több – kevesebb örömmel vállaltuk, hiszen ez már olyan „felnőttes” munka volt. Ám a feladat nehezebb része ott kezdődött, ahol a fűnyírás maga véget ért. Vagyis annál a vonalnál, ahol az ágyások, illetve a kert egyéb burkolt felületei határosak voltak a gyeppel. Ma sincs ez másképp, a gyep szélének rendbenntartása továbbra is komoly feladat. Egy átlagos család ház kertjében körülbelül 250 m2 gyepfelület van. Ez nagyjából 60 fm szegélyt jelent. Ezzel a gyepfelülettel egy átlagos teljesítményű, benzinmotoros, fűkaszálék összegyűjtős fűnyíróval kb. 30 perc alatt végzünk. Ezután kezdődik munkánk aránytalanul nehéz és népszerűtlen része. Az átlagos fűnyíró géppel ugyanis nem tudunk eléggé közel férkőzni a falak, függőlegesen álló cölöpös szegélyek mellé, így ott szemtelenül kajla fűcsomók, fűszálak csúfítják el az első ránézésre már rendesen lenyírt gyepünket. A gyepszegély mellett maradt fű eltávolításának több módja van. Első, sportosabb verzió szerint a füvet kézi ollóval vághatjuk le. Ehhez egyrészt le kell térdelni, vagy hajolni, másrészt hosszabb szegélyeknél meglehetősen fárasztó és a végeredménye sem lesz olyan szép és egyenletes. További megoldás lehet, ha elektromos szegélynyírót használunk, de vigyázzunk, bele ne gabalyodjunk, vagy el ne vágjuk a kábelt. A drágább, nagyobb teljesítményű benzinmotoros társával már gyorsabban tudunk haladni, de itt arra is ügyelnünk kell, hogy meg ne sértsük a gyep szomszédságában lévő fák vagy cserjék háncsrészét.

Mindezen problémák akkor merülhetnek fel, ha a kertünkben függőleges szegélyt alkalmaztunk. Nyugat-Európában már többnyire vízszintes szegélyek vannak. A lényege, hogy bármi is az anyaga, a szegély felső felülete egy szintben van a lenyírt gyep felületével. Ekkor a fűnyírónk szélső kerekeit könnyedén rávezetjük a szegélyre, és lenyírjuk vele a gyep legszélső fűcsomóit is. Ezzel a kialakítással később hosszú évek felesleges és fárasztó munkáját takaríthatjuk meg. 

Nagyon fontos, hogy a gyepbe szétszórva beültetett fák, és cserjék állandó tányérozást igényelnek, ami nem könnyű feladat (tányér nélkül itt is jelentkezik a szegélynyírás problémája). A legbölcsebb kertünket úgy megtervezni, hogy a gyepbe semmilyen növényt ne ültessünk, hanem azokat valamilyen módon integráljuk a füves részt szegélyező lendületes vonalú ágyásokba. 

Megyeri Szabolcs személyes tanácsa a témában

Bontott téglát ma már sok helyen árulnak, mert újra divatba jött. Figyeljünk oda azonban, hogy valóban régi, fagybiztos téglát szerezzünk be. Az új gyártású téglák többsége télen a földben szétfagy. Ha pénzt szeretnénk spórolni és egy kis izgalmat is belevinnénk a kerti szegély kialakításába, akkor a következőt kell tennünk. Nyáron végig kell kerékpározni a környékbeli falvakat. Szinte minden utcában lesz egy ház, melynek udvarán évtizedek óta ott állnak kis rakásokban a kisméretű téglák. Biztosak lehetünk abban, hogy a mi kertünkben, a földben sem fognak szétfagyni. Innentől kezdve már csak be kell csöngetni, és némi alku után haza kell szállítani kertünkbe a kerti szegélynek való téglát. 

Szegélyhez javasolt anyagok: bontott tégla, térkő elemek.
A szegély építésénél fordítsunk kellő figyelmet a rögzítésre. Ez később nagyon fontos lesz. A lerakott szegélynek el kell bírnia a fűnyírót, sőt akár az ágyást gondozó kertészkedőt is. Az alapozásra legalkalmasabb anyag a beton, nagyon kötött talajon esetleg az agyag. 
Költségek: 1 fm bontott téglaszegély anyaga 1200 Ft, nagyjából ugyanennyibe kerül a szakszerű lerakása is alapozással.

 Megyeri Szabolcs