A ligeti zsálya a Salviák csoportjába tartozik, azon belül is az ajakosak család tagjai, eredetileg Közép Európában és Dél Nyugat Ázsiában vadon is megél. Számtalan fajtája található meg a hazai kertészetekben is, egynyári dísznövényként van számon tartva pl. a hamvas zsálya (Salvia farinacea), a tűzpiros zsálya (S.splendens) .

Évelő dísznövényként tartjuk az orvosi zsályát (S.officinalis) és a ligeti zsályát (S.nemrosa) amely liláskék kalászos virágával nagyon feltűnő, és a méhek is nagyon szeretik.

A ligeti zsályának számos alfaja létezik, vannak köztük liláskék virágúak, és vannak piros, rózsaszín, de fehér virágú fajták is. Középmagas, vagyis kb. 40-50 cm magas lesz a liláskék virágú „Blauhügel”, és sötét liláskék lesz a „Viola klose”.  60-70 cm magasságot érhet el a sötét liláskék „Caradonna” . A kerti, vagy más néven orvosi zsálya (S. Officinalis) 40-80 cm magas, de a fehér virágú mezei zsálya is színpompás dísznövény.

A zsálya ültetése és gondozása:

A ligeti zsálya májustól júliusig képes virágozni, két vagy három ütemben, ha kap elég tápanyagot, és fényt, sőt ha az időjárás ideális még szeptember végén vagy november elején is van egy késői virágzás.

A zsályát palántáról érdemes ültetni kertünkbe, a kertészetekben ma már válogathatunk a zsálya fajták között. A zsályát egy napos helyre ültessük el a kertünkben,akár a tűző napot is elviseli, ahol jó vízáteresztő képességű a talaj, és mérsékleten száraz a föld. Az ültetésre a tavasz a legjobb időszakban. Mivel a zsálya egy szárazságtűrő növény, így öntözni csak a tartós száraz és csapadékmentes időszakban szükséges.

Elvirágzás után vágjuk vissza a hajtásokat, így újabb virágzásra tudjuk serkenteni töveket, és ha nyáron egy kevés komposzttal vagy istállótrágyával is megszórjuk a talajt a növény körül, egy újabb késő nyári virágzásra is számíthatunk. Ősszel közvetlenül a föld felett vissza kell vágni a tövet, így a következő évben erős egészséges növényt kapunk.

A ligeti zsálya szaporítása:

Tavasszal tőosztással könnyedén tudjuk szaporítani a zsályát, de ha nyáron szedünk néhány 10-15 cm.-es dugványt, ezeket földbe ültetve könnyedén lehet gyökereztetni. A szétválasztott töveket 30-40 cm tőtávolságra ültessük el egymástól, mert idővel bebokrosodnak és elnyomják egymást az ágyásban.

A zsálya kártevői és betegségei:

A zsályát kevés kártevő támadja meg, de a friss zsályahajtásokat sajnos a csigák előszeretettel dézsmálják meg, és a túl nedves meleg és párás idő esetén a lisztharmat károsítja a töveket.

A zsálya metszése:

Nincs szükség külön metszésre, ha minden virágzás után visszavágjuk a hajtásokat, és ősszel tövig visszavágjuk a növényt. Amennyiben fűszernövényként szeretnénk felhasználni a zsályát erre a célra az orvosi zsálya, vagyis a Salvia officinalis a legjobb választás, a friss leveleket érdemes szedni folyamatosan, amely a sült húsokhoz és a főzelékéhez vagy grill ételekhez is kiválóan illik.

A zsálya remek társ lehet kertünkben a rózsáknak, a sárga cickafarknak, a kúpvirágnak, vagy a fehér fátyolvirágnak. Rusztikus és vidéki kertek egyik jellegzetes virága, de a modern kertekben is jól mutat, sőt akár cserépbe és dézsába is ültethetők.