Ilyenek: banánpaprika, a spanyol és olasz fajták, valamint a sárga-, a zöld- és a piros california. Javaslom, hogy ne végy ilyen magot, hanem ha üzletekben e fajtákkal találkozol, vegyél mindegyikből 2-3 darabot. A húsát fogyaszd el, a csutkáját pedig kösd fel egy madzagra, címkézd fel és akaszd ki félárnyékos helyre, hogy száradon meg. Ha a magok teljesen szárazok, szedd le a csutkáról, csomagold be egy-két papírszalvétába és dobozold.

Legkésőbb január végére gyűjtögess össze egy csomó 1/2 literes müa. poharat (pl. tejfölöset), vagy 2 vödörnyi termőtalajt, ugyanannyi virágföldet és kevéske homokot. A két földet január végén összekevered, a poharak aljára újnyi homokot raksz, majd jó 3/4-éig töltöd földdel, amit kissé lenyomkodsz. A föld maradjon kissé laza! A poharak földjébe 4 lyukat készítesz, kb. 1,5 - 2 cm mélyeket és mindegyik lyukba 2-3 magot raksz. Lazán betöltöd, megöntözöd és várod a kikelést. Ez a magok fajtájától függően 2-3 hét. Április végére, május elejére 20-25 centis palántáid lesznek. Ezeket kettesével ültesd ki. A termésből válogasd ki a legszebb darabokat, ezeknek gyűjtsd be a magját, és januárban, mindent kezdhetsz, előröl. Ezt azért kell így tenned, mert ezek a fajták nálunk nagyon későn érnek (aki idáig elolvassa, kap egy pohár sört) be. A másik ok az akklimatizálódás. Ha jó talajba kerülnek, nagyon meghálálják! 30-40 dekás paprika se ritkaság. Ennél a módszernél max. 10-15 %-os veszteséggel kell számolnod.

    A másik lehetőség az un. tápkockás termelés. Ez igen helyigényes. Kétdecis poharakba rakjuk a földkeveréket, és ebbe kerül 2-3 mag. Ezeket földlabdával együtt ültetjük ki, így nem esik vissza a fejlődésben. Ennél a módszernél a veszteség max. 2-3 %.

    A harmadik módszer a helybevetés. Kora tavasszal kialakítod az ágyást, kijelölöd a paprikatövek helyét, és a magok egyenesen a végleges helyükre kerülnek. E módszer esetében a veszteség 20-25 % is lehet. A fagyokra is gondolni kell.