Tavaly sokan bosszankodtak a paradicsom, a sárgarépa, vagy a karfiol árának láttán nyáron, ám ha belegondolunk hogy egy tasak zöldség mag, mindössze 100-150 Ft, amelyből az egész család számára elegendő zöldséget tudnánk termelni kertünkben, érthető miért gondolják, sokan úgy inkább kertészkednek. Tény hogy a mai rohanó világban, amikor igazán semmire sem jut elég idő, kényelmesebb kimenni a piacra, ám ha belegondolunk a kertészkedés nem csak pénzt spórol meg nekünk, de kikapcsolódásnak, pihenésnek és sportnak is ideális.


Ha kertünkben szeretnénk idén zöldséget termeszteni, még nem késtünk le semmiről, hiszen csak februártól indul a szezon.
Az első feladatunk, hogy kertünkben kijelöljük, azt a részt ahol majd a zöldségágyásokat kialakítjuk. Erre a célra egy olyan rész ideális, ahol elég napfény éri majd a növényeket, és könnyen tudjuk öntözni a talajt, tehát a kerti csaphoz közel alakítsuk ki az ágyásokat, hogy egy locsolócsővel tudjunk majd öntözni.
Ha kiválasztottuk a pontos helyet, eldönthetjük, milyen ágyásokat szeretnénk kialakítani. Az ágyásokat körbevehetjük deszkákkal, vagy csak egyszerűen a talajjal egy szintben kialakítjuk a kívánt méretű zöldségágyást, de magas ágyást is készíthetünk, ha nem szeretnék sokat hajolgatni.


Ezután az ágyásokban a földet fel kell ásni, ehhez természetesen érdemes megvárni, amíg a talaj már fagyos. Az ásás és talajforgatás közben fontos egy zsák érlelt istállótrágyát vagy jó minőségű komposztot is beleforgatni a talajba, hiszen a zöldségnövényeknek igen magas a tápanyag igénye, és egy tápanyaghiányos talajban nem tudnak fejlődni és növekedni a zöldségek. Amennyiben kertünkben a talaj nem épp ideális zöldségnövények termesztésére, készítsünk magas ágyást, és ezen a területen cseréljük ki a földet.


Február végén, március elején már indulhat is a kertészkedés.
A zöldségeket két féleképp is szaporíthatjuk, az első a magvetés, amelynek az előnye, hogy több fajtát is ültethetünk szinte fillérekért.
A magokat februárban egy védett helyen előnevelhetjük, vagy március végén, április elején (időjárástól függően) a végleges helyre is vethetjük a magokat.
Magvetéssel szaporíthatjuk a gyökérzöldségeket, hüvelyeseket, kukoricát, levélzöldségeket, káposztaféléket, zellert, paradicsomot, szinte bármilyen zöldségfajtát.


De tavasszal a piacok is megtelnek zöldségpalántákkal, itt vásárolhatunk, zellert, petrezselymet, paprikát, paradicsomot, és néha egy –egy ritkasághoz is hozzájuthatunk.
Nézzük a fontosabb vetési időszakot a szabadföldi zöldségtermesztésben:
Március elején, ha a talaj már kellően felengedett és átmelegedett, a petrezselymet, sárgarépát, és a kifejtő borsó fajtáit vethetjük.
Március közepén, amikor a talaj már 5-8 C fokos, jöhetnek a hagymafélék, a káposzták, és a korai borsók.
Áprilisban (12 C fokos talajhőmérséklet) ültethetjük a paprikát, a paradicsomot, a babot, kukoricát, céklát, és a burgonyát.
Júniusban és júliusban jöhetnek a másodvetések: uborka, bab, cékla, kukorica, káposzta.
Nyár végén ültessünk áttelelő hagymát.
Szeptemberben és októberben a spenótot ás a fejes salátát érdemes vetni, majd november végén a petrezselyme magokat lehet elszórni.


A magoknak a hátulján mindig találunk egy rövid leírást, vagy ikonokkal jelzik melyik magot mikor és milyen területre érdemes vetni.
Ne felejtsük el, hogy a magvetés után, amikor a magoncok már elérik a két-három leveles állapotot, érdemes az ágyásból minden második palántát kiemelni, hogy a többi megmaradt növény később tudjuk fejlődni, növekedni. Ezen kívül az egyes zöldségnövényekre előírt sor és tőtávolságot is be kell tartani, mert egy túlzsúfolt ágyásban a növények egymást fogják elnyomni.
Bátran vágjunk bele a kiskerti hobbi zöldség termesztésnek, nem fogjuk megbánni.

Találkozz velünk a @GardenExpo 2024 kerti életmód kiállításon március 22-24. között! Csatlakozz a hivatalos eseményhez, és értesülj első kézből a legújabb kerti trendekről és izgalmas újdonságokról! Kattints ide!