Vegyük szemügyre először is a csírák vitamintartalmát, mely igen kiemelkedő minden növényi táplálék között. Dr. Burkholder, a Yale Egyetem kutatója gabonák és hüvelyesek B-komplex vitamintartalmát vizsgálta a csírázás során. Ennek során megállapította, hogy a búza B2-vitamin-tartalma néhány nap alatt 400%-kal, B1-vitamin-tartalma 29%-kal nőtt. A zab B2-vitamin-tartalma a csírázás alatt 1450%-kal nőtt. A B-vitaminoknak jelentős szerepe van az idegrendszer és a lelki működés, valamint az emésztőrendszer megfelelő működésében. Hasonló drámai növekedés tapasztalható az A-vitamin előanyagát adó karotin esetében is, melynek mennyisége a csíráztatás során a búza esetében megduplázódott, a Bansey szójabab esetében pedig 72 óra alatt 3,4-szeresére nőtt. Az A-vitaminnak fontos szerepe van a látás, a haj, a bőr és a fogíny egészségében. Dr. C. W. Bailey, a Minnesota Egyetem kutató munkatársa az immunitás szempontjából rendkívül fontos C-vitamin mennyiségét figyelte, és a csírázás kezdeti szakaszában 600%-os növekedést tapasztalt. A kapott értékek nem csak növekedésüket tekintve, hanem abszolút értékben is kimagaslóak. Joggal összegzi tehát Dr. Burkholder tapasztalatait a következőképpen:
„Ha a csíráztatott magok tápértékét vitamintartalmuk és a készen elérhető aminosavtartalmuk alapján kellene megítélni, rájönnénk, hogy annak, hogy a keleti népek étrendjében naponta szerepelnek a csírák, azok bőséges tápanyagtartalma az alapja, és a nyugati étrendben is széles körben kellene alkalmazni őket."
A csírafogyasztás azonban egyes kísérletek szerint nem csak felölt, hanem egyenesen meg is fiatalít, a szervezet ténylegesen újjászületik általuk. A kutatók ezt a hatást annak tulajdonítják, hogy a csírák nagy mennyiségben tartalmaznak RNS-t és DNS-t, amellett, hogy minden más értékes tápanyagban is gazdagok. Ezek együtt – Dr. Frank megfogalmazásával élve – „…valóban látványosan megfordítják az öregedés folyamatát”. Kisállatokon végzett kísérletek, melyek során kilencven éves „aggastyánoknak” megfelelő állatoknak adtak csírákat, azt mutatták, hogy az agg korban lévő állatok „… megváltoztak, testük elkezdett fiatalodni” (Brown Landone). Dr. Frank szerint „… az exogén (külső forrásból származó) RNS … segít helyreállítani a sejt leromlott anyagcsere-folyamatainak szervezését, ezzel együtt visszaállítja a normális enzim-előállítást és -működést.” Ez tehát a „megfiatalodás” biológiai alapja.
A XX. század elején egy orosz tudós felfedezte, hogy minden élő szövet gyengén, de műszerekkel érzékelhetően fotonokat, vagyis fényt sugároz magából. Ezt a sugárzást „biofoton-sugárzás”-nak nevezték el, és kutatása azóta külön tudományággá vált. A sugárzás 90%-a a sejtek DNS-éből származik. Az élelmiszerminőség-vizsgálatban az egyik legmodernebb és legjobban kutatott módszernek számít ez manapság, mivel szoros összefüggés tapasztalható az élelmiszer minősége és a sugárzás erőssége között. Egyesek szerint ez a fény összefügg az élőlény életerejével, „csí”-jével is. Az élő szervezetek között a legnagyobb a növények, és azon belül is kimagasló a csírák biofoton-sugárzása!
Forrás: www.biorganik.hu
